Médiapesszimisták és optimisták pro és kontra érveit hozza fel a médiakultusz ellen és mellett.
Ellenérvek fő vonala:
- az időhöz való reális viszony elvesztése - 6-8 óra eltöltése napi szinten médiumokkal
- multitasker generáció - több irányba való koncentrálás, mely szerteágazó ugyan, de ez nem mély és kitartó figyelmet jelent, ennek következménye, hogy lassan egy könyvet sem tudunk elolvasni
- függőség kialakulása vagy csupán fokozott használati mód (David Buckingham)?
- antiszocialitás kialakulása - online lét előnyben részesítése a valódi léttel szemben
- műveltség, tudás megváltozása - lexikális, elmélyülő tudás redukálódása
Optimisták
- kreatív kultúra létre jövetele - saját termékek (filmek, képek, írott anyagok) teremtése, közzététele
- demokratikus, egyenlőségelvű kultúra
- interaktív - bő eszköztár, tér-idő leküzdése
De ha valóban középúton járunk, olyan kérdések merülnek fel, hogy ebben a kommunikatív világból mi marad fenn a későbbi generációk számára. Hiszen régen levelek, képeslapok, papírra nyomott fényképek még ma is fellelhetőek, de a jelenlegi társadalom már ritkán használja ezeket. Minden virtuális formátumban létezik, és ez a tendencia egyre növekszik. 'Életünk' telefonokban, netbookokon és laptopokon tárolódik. Az egyszerűbb és gyorsabb információátadás sok új csatornát nyit meg életünkben, de egyúttal le is zár másokat. A kommunikáció ezen formáját is inkább hatékonynak, mint kielégítőnek nevezném. A mélyebb, személyes kapcsolatokat nem lehet pusztán online kommunikáció útján fenntartani, elengedhetetlen a fizikai jelenlét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése